Cikkek

Életünkben a bőséget és jólétet számtalan rejtett korlátozó hiedelem akadályozhatja.

Legtöbbünk gondolkodása egyfajta mentális zizegés, ami tulajdonképpen akaratunkon kívül történik velünk. A fejben szóló hang önálló életet él, s mivel a múlt kondicionálta, arra kényszerülünk, hogy állandóan azzal foglalkozzunk, s ami még kellemetlenebb, azonosulunk, szinte eggyé válunk vele.

1. Ha mindkét partner érett, önálló személyiség a szó legigazibb értelmében.
2. Ha megőrzik a kettejük közötti távolságot és ezzel teret hagynak egymás fejlődéséhez, kibontakozásához.

Múltunkkal való kapcsolatunk élénk szerepet játszik abban, hogy milyen a jelenlegi viszonyunk saját magunkkal és a külvilággal. Életerőnk és egészségünk, valamint alapvető attitűdjeink is múltunkat tükrözik és azt fejezik ki, hogyan befolyásolták korábbi élményeink a fejlődésünket.

Ha a szülői szerep identitássá válik, tehát ha az „én tudat” teljesen ebből eredeztethető, akkor  ez a funkció túlhangsúlyozott lesz és átveszi az irányítást. A veszélytől való túloltalmazás akadályozza a gyermeket abban, hogy kipróbálja magát a felfedezésre váló világban, hogy felnőttként teljesítse a sorsfeladatát.