Cikkek

„A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle. Mert amikor bennünket elküldtek, az útra bocsátó Hatalom így szólt: Rád bízok minden embert külön, kivétel nélkül mindenkit. Segíts, adj enni, adj ruhát, mindenkire vigyázz úgy, mint magadra, és ne hagyd a sötétségben elmerülni.

Mind a régi időkben, mind a modern tudomány világában úgy tekintették a betegséget, mint a szervezet alapvető egyensúlyának felborulását. A homeosztázis elmélete visszanyúlik az ókori Görögországba, a modern orvostudomány bölcsőjébe. Az elmélet lényege, hogy a test, természetes hajlamánál fogva képes megőrizni a belső egyensúlyt, amely az összes élettani rendszert az egészség optimális szintje szerint tudta működtetni. A régi görögök feljegyezték, hogy amikor ez az egyensúly megbillen, a szervezet belső mechanizmusa automatikusan dolgozni kezd, hogy visszaállítsa.

Megkértem Istent, hogy vegye el a büszkeségemet, de Ő azt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a büszkeséget nem Õ veszi el, hanem nekem kell feladnom azt.

Kértem Istent, hogy adjon nekem türelmet, de Ő azt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a türelem a megpróbáltatás mellékterméke, nem kapni, megszerezni kell.

Kértem Istent, hogy adjon nekem boldogságot, de Ő azt mondta: nem.

Kemény a harc, nehéz a kereszt terhe.
Nem bírom már! - sóhajtod csüggedezve.
De tarts ki! Egyszer meglátod, megérted,
hogy a keresztre miért volt szükséged.

Vándor roskad le az útszél kövére.
Bot a kezében. Bárcsak célhoz érne!
De nem megy tovább! Hogyan érje el,
ha olyan nehéz terheket cipel?

Amikor elindult, erős volt és boldog.

1. Helyezkedj el kényelmesen, csukd be a szemed, próbálj meg ellazulni!

2. Képzeld el, hogy a fejtetődön belép egy aranyszínű fénysugár, lassan végighalad az összes energiaközponton … elöl a homlokodon, a torkodon, a szívtájékon, a köldöködön, a hasadon, a combtőnél, végig, tovább a lábadon, egészen a talpadig.