Boldogtalanságfüggőség

Legtöbbünk gondolkodása egyfajta mentális zizegés, ami tulajdonképpen akaratunkon kívül történik velünk. A fejben szóló hang önálló életet él, s mivel a múlt kondicionálta, arra kényszerülünk, hogy állandóan azzal foglalkozzunk, s ami még kellemetlenebb, azonosulunk, szinte eggyé válunk vele.
Így egyetlen szituációban sem vagyunk jelen, hiszen többnyire vétkesként a múlt foglyai vagyunk, ill. néha a jövőben járunk olyan dolgok után kutatva, ami miatt aggodalmaskodhatunk, ami az elidegenedés folyamatát generálja.
A gondolatáramlással kölcsönös összefüggésben alakulnak ki az érzelmek, az érzelem tehát a testnek az elmére adott reakciója. Ez az intelligencia működteti a környezetre adott válaszreakcióit is. A szervezet bármilyen kihívásra vagy fenyegetésre adott válaszreakcióit, a küzdelemre vagy menekülésre való felkészülést az érzelem ősi formáinak, ösztönös reakciónak tekinthetjük.
Bár a test rendkívül értelmes, mégis minden gondolatra úgy reagál, mintha az a valóság lenne. Energia gyűlik össze, de mivel a veszély csak mentális fantázia, nem vezetődik le. Egy része visszakerül az elmébe még nagyobb szorongást generálva, a másik része pedig a testet mérgezi.
A fejben lévő hang elmond egy történetet, amit a test elhisz és reagál rá. Ez a megvizsgálatlan gondolatok és érzelmek közt kialakult ördögi kör hozza létre a folyamatos történetgyártást. A gondolatok néha olyan gyorsan jönnek, hogy nincs ideje az elmének a megfogalmazásra, ezek a tudattalan feltevések, melyeknek forrása a múltbeli, gyakran gyermekkori kondicionálás.  Ezek a tudattalan feltevések az érzelmi reakciókon keresztül teremtik meg személyes valóságunkat.
Minden emberi testre hatalmas feszültség és nyomás nehezedik, ugyanis a test nem tud mit tenni, mint valamennyi gondolatra reagál, melyet az ego generálta negatív érzelmek sokasága kísér. Ilyen a félelem, a harag, a neheztelés, a féltékenység, stb., melyeknek összefoglaló neve: boldogtalanság. Ezek a testre káros érzelmek azokat az embereket is megfertőzik, akikkel kapcsolatba kerülünk és közvetett módon, láncreakció révén további számos embert is.
Az elme folyamatosan tovább szövi a meséit, még évek múlva is ugyanazon gondolkodik, a testben pedig folytatódik a küzdelem, a test negatív érzelmeket és energiákat termel, ami persze további gondolkodást generál. Az elme és az általa kreált, felnagyított és életben tartott történet tovább hajtja a gépezetet.
Az összes olyan negatív érzelem, amellyel a megjelenése pillanatában nem nézünk szembe, nem foszlik teljesen szét, fájdalom maradékot hagy hátra, amely később a test sejtjeiben élő energiamezővé áll össze. Szinte kivétel nélkül minden ember hurcol az energiamezejében felhalmozott érzelmi energia lenyomatokat, amely a könnyebb érthetőség kedvéért fájdalomtestnek nevezhető.
Különösen a gyerekek hajlamosak lenyomni magukban a feldolgozhatatlan élményeket, de azt a szokást sokuk sajnos felnőtt korára is megőrzi, holott a gyermekként veszélyesnek ítélt helyzetek felnőttkorban már többnyire nem azok. Ha az érzelem felismeretlenül tovább él odabenn, többnyire közvetett módon nyilvánul meg, pl. szorongásként, haragként, rosszkedvként, vagy akár testi betegségként, ill. a bensőséges kapcsolatok elszabotálásaként.
A fájdalomtest azonban nem csak egyedi jellegű, az emberiség történelme, rabszolgaság, háborúk, stb., mindig ott él az emberiség közös pszichéjében, amely belekódolódik valamennyi emberi DNS-be, ez a kollektív emberi fájdalomtest.
A szunnyadó fájdalomtest aktiválását bármilyen külső inger, illat, hang, kép, szó, esemény kiválthatja, de lehet egy saját gondolat is beindító hatású, pl. egy évforduló kapcsán. A fájdalomtest a negatív gondolat energiamezejéből tud táplálkozni, hiszen csak annak frekvenciájával azonos rezgésű, azaz kompatibilis. A gondolatoknak is megvan a maguk frekvenciasávja, melynek alsó végén a negatív, felső végén a pozitív gondolatok rezegnek. Valójában minden szakadatlan mozgásban lévő, rezgő energiamező, maga az anyag is. Ezért tudunk a fizikai világra hatni a gondolatainkkal.   
A fájdalomtest a legtöbb emberben benne élő, félig önrendelkező energiaforma, és intelligenciája elsődlegesen a saját életben maradására irányul, így időről időre neki is új energiához, táplálékhoz kell jutnia. Ezért virul a negatív gondolatokon és kapcsolati drámákon.
Így alakul ki a boldogtalanságfüggőség. Amint a boldogtalanság átvette az irányítást, még az is céllá válhat, hogy mások is ugyanolyan nyomorultul érezzék magukat, így az ő érzelmi reakciójukból is lehet töltekezni.  
De hogyan tudunk ebből az ördögi körből kiszabadulni? Nincs más, szélnek kell ereszteni a múlt börtönné váló történeteit, illetve szemlélhetjük másként és az egyetlen valóságra kell a figyelmünket fordítani, mégpedig a jelen pillanatra. Ha megtanuljuk, hogy elménkben nem tartjuk életben a kellemetlen tapasztalatokat, figyelmünket a jelen pillanatra terelhetjük vissza. Felismerve, beazonosítva a múltban gyökerező alaptalan félelmeinket és aggodalmainkat újra a jelenünk pozitív teremtőivé válhatunk. Ehhez nyújt kiváló és hatékony segítséget a Kellemetlen gondolatok és érzelmek hatástalanításáról szóló előadás, valamint a spirituális választerápia módszere. (Forrás: Eckhart Tolle)

Az előadás aktuális időpontjai a "Programok" menüpont alatt olvashatóak. A előadásra illetve spirituális választerápiás oldásra

az info@gyogyitobeszelgetes.hu mail címen, valamint a 20 55 33 44 7 telefonszámon lehet.