Képzeletbeli ráhangolódás egy születendő gyermek lelkére

A nőgyógyászomhoz rutin ellenőrzésre mentem, amikor mély megdöbbenésemre alig egy-két hetes magzatot fedezett föl. Megbeszéltük orvosommal a további teendőket, vagyis abortusz. 48 évesen nem vállalhatom be a gyermeket. Néhány napra rá időpontot kaptam "Gyógyító beszélgetés"-re (többször voltam különböző problémák miatt).

Első szavaimmal közöltem, hogy terhes vagyok és mi vár rám (abortusz). Tanácsadóm higgadtságra és átgondolásra motivált, valamint arra, képzeletben hangolódjak rá a születendő gyermek lelkére. Némi felvezetés és előkészület után az első kérdés, ami megfogalmazódott bennem, az az volt, miért van itt (miért fogant). Ekkor válaszként felsejlett bennem: mert Velem akar lenni. Önkéntelenül, belső késztetés nyomán elmagyaráztam Neki, hogy nagyon rossz időpontban választott, nem adhatok Neki Életet, hiszen már „túlkoros” vagyok és egészen más feladataim vannak. 

Képzeletben megkértem, menjen el magától, mert máskülönben fájdalmas beavatkozáson kell keresztülmennünk…  

Erre határozottan az volt az érzésem, igazából nem akart Ő megszületni, csak emlékeztetni akart a szeretetre. Befelé figyeltem és közben olyan szeretetet kezdtem érezni, amit eddig életemben talán még soha nem tapasztalhatam. Azt az igazi, felhőtlen, szabad boldogságot, ami a feltétel nélküli szeretet sajátja. 

Egy hét múlva a magzat elment, spontán elvetéltem. Megmenekültem a kínos orvosi beavatkozástól és ráadásul nem gyötörtek az ekkor föllépő anyai ösztönök sem. Az erős érzések emléke némileg tompult,  de ma is tisztán emlékszem a megtapsztalt tiszta szeretet érzésére. 

A nevemet vállalom: Rick Hajnalka, Mélykút 

 

Gyógyító beszélgetések, vizualizációs gyakorlatok: 

Berkó Zsófia önismereti tanácsadó, személyiségfejlesztő tréner 20 55 33 44 7