A torzított gondolkodás leggyakoribb sémái

1. „Mindent vagy semmit”: A világot csak feketén vagy fehéren látjuk, nem fogadjuk el a szürke árnyalatait. A teljesítményből csak a nem létező 100 % lenne elegendő.

2. Fokozott felelősségtudat: Ha hajlamos valaki erre a torzításra, gyakran olyan tőle független körülményekért, valamint más emberek viselkedéséért is felelősséget     vállal, amely nem az ő hatásköre.
 
3. „Kell, kellene”:  A szorongást keltő „kell” zsarnoksága alá kerülhetünk, ha elvárásaink vannak azzal kapcsolatban, hogy hogyan kellene másoknak vagy akár magunknak viselkedni. 
 
4. Túláltalánosítás: Aki hajlamos erre, egyetlen negatív eseményből vagy visszajelzésből messzemenő következtetéseket von le a saját és mások személyiségére és értékességére vonatkozóan.
 
5. Negatív (illetve bármilyen) szűrés: Aki gyakran használja ezt a torzítást, a történtekből többnyire csak a szűrőjének (pl. negatív) megfelelő momentumokat veszi észre és ennek alapján minősít.
 
6. Gondolatolvasás:  Ezen típusú torzítás esetén mindenki tudni véli mit gondol és érez a másik ember egy bizonyos történéssel, illetve más személyekkel, akár saját magával kapcsolatban.
 
7. Jövendőmondás: A jövő képlékeny, ennek ellenére úgy gondolkodik és viselkedik az illető, mintha valóban maradéktalanul tisztában lenne azzal, mit tartogat a jövő.
 
(Forrás: Szondy Máté)